Névadó

Petőfi Sándor (1823-1849)

1823. január elsején született Kiskőrösön.

Apja Petrovics István, mészáros mester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária az esküvő előtt szolgálólány volt.
A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének.

Petőfi a kecskeméti evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, folytatásként Sárszentlőrinc, a pesti evangélikus, majd a piarista gimnázium, az aszódi gimnázium, végül pedig Selmecbánya következett.

Tizenhat éves korában kezdődtek vándorévei, gyalogosan vágott neki a nagyvilágnak. Előbb Pestre ment, a Nemzeti Színháznál statisztált, a kocsmába szaladgált sörért, a színésznőket kísérte haza lámpással az éjszakában. Rokonai révén Ostffyasszonyfára került, majd Sopronban – életkorát letagadva – katonának állt, de betegsége, gyenge fizikai állapota miatt leszerelték. Folytatta vándorútját, bejárta az ország minden táját. Vándorszínészkedett a Dunántúlon, Pápán a kollégium diákja volt; megfordult Pesten, Kecskeméten, Komáromban, bejárta az Alföldet.
Az 1842-es év meghozta első irodalmi sikerét, megjelent A borozó című költeménye. Ugyanebben az évben a Hazámban című vers alá először írta a Petőfi Sándor nevet.

Bekapcsolódott az irodalmi életbe. Versek címmel kiadták első kötetét. 1844 őszén kezdte el írni Kukorica Jancsi történetét, végül a verses mese János vitéz címmel 1845. március 6-án jelent meg.

1848. március 15-e “Petőfi napja” a magyar történelemben. Előző este megírta a Nemzeti dalt, a forradalom jelképes énekét.
A Pilvax kávéházból elindulva. társaival mozgósította az egyetemi ifjúságot, kinyomtatták a 12 pontot, kivívták a sajtószabadságot.

A szabadságharc kitörésekor katonának állt, Bem tábornok seregében harcolt. 1849. július 31-én részt vett a segesvári ütközetben, és délután 6 óra körül Fehéregyháza határában elesett.

MUNKÁSSÁGA:

Petőfi a magyar romantika kiteljesítője, a koráig ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a puszta, a magyar Alföld rajza. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, beemelte a nép nyelvét az irodalomba. Számos költeménye minden magyar számára ismert. A János vitéz költeményéből daljáték, rockopera, rajzfilm is született. Egyik legismertebb verse a Nemzeti dal, amely a hazafias költészet kiemelkedő alkotása.

Kötődése városunkhoz

Bár nem lakott Gödöllőn , többször is járt városunkban, emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Kétszer is megfordult a Grassalkovich-birtokon, hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, majd 1845-ben Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával.
Bár az ismeretség rövid volt, mégis ez ihlette a ” Szerelem gyöngyei ” versciklust.
A kötet egy példányát a költő elküldte Bertának.

” Kerepesen túl Gödöllőt értük, ahol az a szőke lányka lakik, kihez sok, sok verset írtam.”
A költő nevét Gödöllőn utca, tér és a mi iskolánk őrzi. 1955-ben szobrot állítottak neki.